Hirdető
A kiadvány szerint mindkét modell hátsó kialakítása részben alumínium, részben üveg lesz. A tetején egy nagyobb téglalap alakú kamerakilógás kap helyet, amely szintén alumíniumból készül majd a hagyományos 3D-s üveg helyett. Az alsó fele üvegből készül majd, hogy meghagyja a vezeték nélküli töltés támogatását.
Hirdető
A grafikus kártyának fizikailag illeszkednie kell a számítógépházba. Ha túl kicsi, és a kártya túl hosszú, egyszerűen nem fog beférni. Mérje meg a távolságot a hátsó paneltől a legközelebbi ütközőig (például a merevlemez- vagy lemezgyűjtőig). Figyelje meg a grafikus kártya vastagságát is, amelyet általában az általa elfoglalt nyílások száma jelez.
A nagy teljesítményű kártyák két vagy akár három helyet is elfoglalhatnak. Ha kompakt alaplapja van, amely kevés foglalattal rendelkezik, fennáll annak a veszélye, hogy a grafikus kártya elzárja a többi foglalat hozzáférését.
Energiafogyasztás
Ez kritikus tényező a grafikus kártya kiválasztásakor. Minél nagyobb teljesítményű az eszköz, annál több energiára van szüksége. A számítógép tápegységének képesnek kell lennie megbirkózni az egész rendszer teljes terhelésével, beleértve a kártyát is. A gyártók gyakran megadják az egyes grafikus kártyákhoz ajánlott tápegység teljesítményét, pl. 650 W a középkategóriás, 750 W vagy annál nagyobb teljesítményű modellek esetében.
Hirdető
Az Apple a Magic Mouse újratervezésén dolgozik, árulta el Mark Gurman, a Bloomberg újságírója a heti Power On hírlevelében. A fejlesztők azt tervezik, hogy megváltoztatják a töltőport helyét, amely most a készülék alján található, így töltés közben nem lehet használni az egeret.
Gurman szerint az Apple tervezői az elmúlt hónapokban aktívan tesztelték a frissített Magic Mouse prototípusait. Ugyanakkor az eszköz végleges változatát még nem hagyták jóvá. A projekt figyelembe veszi az új felhasználói kéréseket és az ergonómiával kapcsolatos „régóta fennálló panaszokat” egyaránt. Az előzetes becslések szerint az új kiegészítő legkorábban 12-18 hónap múlva jelenhet meg a piacon.
Hirdető
A Naprendszerünk középpontjában álló Nap időnként napkitöréseket és koronakidobódásokat produkál, amelyek megzavarhatják a rádiós kommunikációt és hatással lehetnek a műholdakra, de nem jelentenek komoly veszélyt.
A nagyobb tömegű csillagok robbanásai, a szupernóvák azonban pusztító hatással lehetnek a közeli bolygókra – írja az FLScience.
Szupernóvák akkor keletkeznek, amikor a Nap tömegének nyolc-tízszeresével rendelkező csillagok elérik életciklusuk végét. Erre példa az 1987-es robbanás a Nagy Magellán-felhőben, amely színes látványosság volt, de nem tett kárt a Földben. A Nagy Magellán-felhő, a hozzánk legközelebbi galaxis azonban a világűr mércéjével mérve nagyon közel van hozzánk – kevesebb mint százezerszerese az általunk látott legtávolabbi galaxis távolságának.
A vizsgálatok szerint a mi galaxisunkban is számos szupernóvát regisztráltak, amelyek közül egyik sem volt hatással a földi életre. A leghíresebb 1054-ben robbant fel (kínai csillagászok jegyezték fel), maga mögött hagyva a Rák-ködöt.
Hirdető
Az austini Texasi Egyetem innovatív ideiglenes elektronikus tetoválást fejlesztett ki, amely a fejbőr szőrzetének zavarása nélkül képes leolvasni az agyi aktivitást.
Az elektroenkefalográfiához vezetékekkel ellátott elektródákat kell elhelyezni a beteg fején, ami nem mindig kényelmes a beteg számára. A polimer vezetőkön alapuló új biokompatibilis folyékony tintának köszönhetően az ideiglenes tetoválások közvetlenül a bőrre (akár a hajon keresztül) kerülnek fel, majd elektródaként működnek.
Hirdető
A tudósok fontos felfedezést tettek az őskori művészetről a nyugat-spanyolországi Maltravieso-barlangban talált, kezeket ábrázoló stencilezett képek vizsgálatával.
A kutatók modern urán- és tórium kormeghatározási módszerekkel meg tudták határozni a sablonokon lévő karbonátos kéreg minimális korát. Kiderült, hogy a természetes pigmentek felhasználásával készült ősi lenyomatok legalább 6000 évesek, némelyikük pedig akár 66 700 éves is lehet – számolt be az IFLScience.
Hirdető
A Cambridge-i Egyetem megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a múltban óceánok léteztek a Vénuszon. A titokzatos bolygó légkörében, amely főként szén-dioxidból áll, nincs elég vízgőz a hipotézis alátámasztásához.
Korábban a sci-fi írók a Vénuszt óceánokkal és mocsarakkal teli világként ábrázolták, de az új bizonyítékok arra utalnak, hogy a bolygó mindig is forró és száraz volt. Ha valaha volt is víz a Vénuszon, az valószínűleg nagyon korán eltűnt.
Hirdető
Bár a repülő robotok jelentős alkalmazási lehetőségeket rejtenek magukban, hasznosságuk korlátozott, ha leszállás után nem tudnak az egyenetlen terepen mozogni. A svájci EPFL Egyetem szakemberei által kifejlesztett új kísérleti robot a varjak mozgását utánozva képes megbirkózni ezzel a problémával. Erről a Nature című szaklapban jelent meg publikáció.
Megjegyezzük, hogy a robot neve RAVEN, ami a Robotic Avian-inspired Vehicle for multiple ENvironments (robotikus madár-ihletésű jármű többféle környezethez) rövidítése.
Bár úgy tűnhet, hogy szárnycsapkodással repül, valójában egy propeller és két félig rögzített szárny hajtja.
Hirdető
2020 őszén látványos kalandot élt át egy bója Brit Columbia partjainál, amikor egy „gyilkos hullám”, a később Yuklulet-hullámnak nevezett hullám megemelte. Ez a kolosszális, 17,6 méter magas vízfal körülbelül háromszor magasabb volt, mint a környező hullámok, és az egyik legextrémebb óriáshullám volt, amelyet valaha is feljegyeztek.
A gyilkos hullámok kifejezés a hirtelen megjelenő hatalmas hullámokra utal, amelyek súlyos károkat okozhatnak a hajókban és a tengeri szerkezetekben. Az első tudományos bizonyítékot az ilyen hullámok létezésére 1995-ben kapták, amikor egy 26 méteres Draupner-hullám csapódott egy norvégiai olajfúrótoronyba.
Bár sem a Yuklulet-hullám, sem a Draupner-hullám nem okozott jelentős károkat, a történelmi feljegyzések tele vannak a gyilkos hullámok pusztító hatásairól szóló beszámolókkal.
Hirdető
Az ENSZ szakértőinek új tanulmánya szerint az elmúlt 30 év során India területének egyharmadát kitevő terület vált szárazfölddé – sivatagos övezetekké, ahol a mezőgazdasági tevékenység rendkívül problémás – az elmúlt 30 évben.
Egy ENSZ-tanulmány szerint ezek a területek ma már a bolygó szárazföldi területének akár 40 százalékát is kiteszik, az Antarktisz kivételével.
Jelentésükben a tudósok kimutatták, hogy Afrika 1990 és 2015 között a növekvő szárazság miatt GDP-jének mintegy 12{679697cc2013bb3afe023fbdaa1fbfbb6d27401f31013fafe18145cdd70836cb}-át veszítette el. Becsléseik szerint az előrejelzések még rosszabbak, mivel Afrika GDP-jének további mintegy 16 százalékát fogja elveszíteni, Ázsia pedig közel kerül ahhoz, hogy GDP-jének mintegy 7 százalékát veszítse el az elkövetkező években.
Hirdető